A hazai lakáspiac különösen érzékeny a kormányzati támogatási rendszerekre és egyéb központi intézkedésekre. Ez a hatás feltehetően erősebb befolyással bír az árakra, mint a demográfia, a kamatszint és az aktuális gazdasági folyamatok, amely tényezők hagyományosan a legfontosabb fundamentumai a lakáspiacnak. Erre vezethető vissza az is, hogy tavaly Budapesten az ingatlanárak még reál értelemben is emelkedni tudtak. A 2008-as válsággal ellentétben a mostani gazdasági visszaesés várhatóan nem hoz tömeges kényszereladást a piacon, ezért nem számíthatunk jelentős árcsökkenésre sem - írja elemzésében Dános Pál, a KPMG associate partnere, MRICS.
Az EU Taxonómia rendelete egyre több fenntarthatónak tekinthető gazdasági tevékenységet definiál, így kibővül azon nagyvállalati szereplők köre, akik működésüket az egységes, zöld szempontrendszerhez igazíthatják. A zöld kritériumok teljesítéséhez azonban a műszaki és technológiai feltételek, valamint az adatigények sokszor még nem állnak a vállalatok rendelkezésére, így várhatóan a közeljövőben nagyobb volumenű fejlesztésekre és beruházásokra lesz szükség. A KPMG szakértői szerint az érintett vállalatok és pénzügyi intézmények számára egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a rendelet elvárásainak gyakorlati alkalmazása. Egyfelől folyamatos felülvizsgálatot és közzétételi kötelezettséget ír elő, ugyanakkor lehetőséget kínál a gazdasági tevékenységek rugalmas átalakítására és átlátható finanszírozására. Előnyben vannak azok, ahol már korábban is foglalkoztak a fenntarthatósági megfeleléssel, esetleg készítettek nem-pénzügyi jelentést, vagy dedikált csapat foglalkozik az ESG tématerületeivel.
Elfogadta az országgyűlés, és immár a Magyar Közlönyben is közzétették az úgynevezett Panasztörvényt. A 2023. évi XXV., a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény a magyar vállalkozások jelentős részére kiterjedően írja elő többek közt azt, hogy miként kell kezelni az ilyen jellegű bejelentéseket és miként kell védeni azok bejelentőit - írja közleményében a KPMG.
2023 első negyedévében közel 3000 új elektromos vagy plug-in hybrid autót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami összesen közel 20 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és az összes eladás több mint 10 százalékát adja. Nem csoda, hogy egyre égetőbb kérdéssé válik a nyilvános töltőpontok számának növelése, és a töltés egységesítése, egyszerűsítése. Ezt szem előtt tartva, 2023-24-ben ölthet végleges formát az alternatív üzemanyagtöltési infrastruktúrák uniós szintű egységes szabályozása (AFIR), amely az említett kihívásokra kíván szabályozói választ adni. Az elektromos autót használók leginkább az ugrásszerűen növekvő számú töltőpontoknak, és applikációs kavalkád helyett sima bankkártyás fizetés lehetőségének örülhetnének az AFIR életbelépése után.
A Pénzügyi Akciócsoport (FATF) legújabb ajánlása az ingatlanszektorban fellelhető pénzmosási kockázatokról és azok kezeléséről értekezik. A magyar jogi környezetben az ingatlanügylettel foglalkozó szereplőkre ugyanazok a pénzmosás megelőzési törvényi elvárások vonatkoznak, mint a pénzügyi szolgáltatókra, de az írásban szereplő kockázatalapú megközelítések és gyakorlati példák szektorspecifikusak, így a szektor számára hasznosak lehetnek a pénzmosás megelőzési törekvések megerősítésében - írja elemzésében Bernáth Dániel, a KPMG szenior tanácsadója.
Bár az Európai Unió mindent elkövet, hogy a nagy platformokkal szembeni és a kisebb online szolgáltatók helyzetének javításáért tett lépésként pozícionálja, a várhatóan 2024 elejétől alkalmazandó digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet (DSA) valójában minden online szolgáltatóval szemben komoly új követelményeket támaszt, ami jelentős felkészülési terhet ró az érintett vállalkozásokra. Nem túlzás azt mondani, hogy a felkészülés a GDPR-t megelőző kapkodást hozhat a szektorba - írja elemzésében Tóásó Bálint, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda partnere és Márkus Fanni, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda DSA szakértője.
A vállalatok hosszú távú céljai nem változtak, az oda vezető út viszont összegabalyodott, a munkaerő feladata pedig sokkal magasabb hozzáadott érték előállítása lesz – egyebek mellett erről beszélt Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója a Porfolio Checklist pénteki adásában.
Az infláció mértékét elérő, vagy azt meghaladó áremelésre készül a közeljövőben a cégek több mint négyötöde – ha ugyan még nem lépte meg ezt. Az inflációs nyomás a vezetőket az üzleti modell átvizsgálására készteti. A vállalatok mintegy 60 százaléka igyekszik új, olcsóbb termékeket fejleszteni, csaknem fele pedig leépítésekre készül – derül ki a KPMG friss felméréséből.
Az állam gazdasági szerepvállalásának alapja, hogy az elosztási mechanizmusok ilyen-olyan változtatásával időnként be kell avatkozni a piaci folyamatokba, amikor bizonyos távlati célok, társadalmi érdekek érvényre juttatásáról van szó. A nagy kérdés általában nem is az, hogy mikor kell beavatkozni, hanem az, hogy mikor kell abbahagyni. A zöld finanszírozás – mint társadalmi cél – esetében a belépés időzítése jó volt, de kérdés, hogy a szűkülő fiskális és monetáris körülmények között milyen módon ösztönözhető a pozitív folyamatok fenntartása - írja elemzésében Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere.
Már tavaly is több önkormányzat és szakmai szervezet is kongatta a vészharangot, hogy a kormány dobjon mentőövet az elszabadult gázárak miatt bajba jutott távhő szolgáltatóknak. Az orosz-ukrán háború ráerősített és tartósította a magas gázárakat, ezért a kormány előbb decemberben, majd április 28-án igyekezett feloldani az akut problémákat. A hosszú távú megoldás azonban olyan önfenntartó finanszírozás lehet, amely előmozdítja a szektor zöldítését, kihasználja a kínálkozó kedvező EU-s támogatási forrásokat, és nem ró túlzott terhet a lakosságra - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az energetikai és közüzemi szektor vezetője és Kálmán Anna, a KPMG szenior menedzsere.
A magyar építőipari vállalatok elkötelezettnek mutatkoznak a fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett, és erre ösztönzik őket a finanszírozási oldalon a bankok és a befektetők is. Ők szívesebben hitelezik a zöldnek minősülő projekteket, és szívesebben vásárolnak olyan kötvényeket, amelyeket valamilyen fenntarthatósági cél megvalósítására bocsátanak ki. A zöld kötvénykibocsátások száma és értéke ugrásszerűen emelkedik, a folyamatot pedig a háttérből támogatja a Magyar Nemzeti Bank is. Látszólag tehát minden rendben, a szektor zöldítése folyamatban van - írja elemzésében Dános Pál, a KPMG ingatlan tanácsadásért felelős vezetője.
A fenntarthatósági szempontok figyelembevétele egyre inkább már nemcsak értékrendi, hanem üzleti kérdés is. A fenntarthatóan működő cégek például odafigyelnek az épületeik vagy éppen a gyártó gépsoraik energiafelhasználására, egyre hatékonyabb eljárásokat és módszereket vezetnek be, vagy éppen csökkentik a működésükhöz, termelésükhöz szükséges anyaghasználatot. Korábban a fenntarthatóság hallatán a cégek pénzügyi vezetőinek első kérdése az volt, hogy ez mennyi többletköltséggel jár, mostanában azonban egyre inkább az látszik, hogy az ilyen beruházások megtérülése a teljes életciklusra vetítve már pozitív. Ezen fenntarthatósági célokat szolgáló beruházások megtérülési idejét számos módon tudjuk tovább csökkenteni. Ilyen megoldások az adókedvezmények, a zöld pénzügyek új finanszírozási lehetőségei, vagy az EKR rendszer. Ebben az elemzésben ezeket a témákat járják körbe a KPMG szenior menedzserei, Farkas Gábor és Wieder Gergő.
Kidolgozásra került az EU Taxonómia energiatermelésre vonatkozó szabályozása, amely körülírja, hogy a szektorban mi tekinthető zöld tevékenységnek és beruházásnak. A magyar energiatermelés és a Magyarország által vállalt klímacélok teljesítése szempontjából sem érdektelen, hogy a rendelet tervezet – ha átmeneti időre is – zöldnek minősíti a nukleáris energiát, a modern földgáz turbinákat és a hidrogént is. Ugyanakkor a gázos erőműveink zöme nem minősülnek zöldnek, így jelentős beruházásokra van szükség - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az Energetikai és Közüzemi szektor vezetője és Szabó István igazgató, a KPMG CEE régió fenntarthatósági vezetője.
Ugyan még nem végleges az új, ESG-re vonatkozó kötelező banki közzétételekkel kapcsolatos szabályozás, de már egyértelmű, hogy júniustól rengeteg új, elsősorban környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos adatot tesznek majd közzé a bankok. A Bázeli szabályozás harmadik pillére szerinti közzétételre vonatkozó elvárásokat az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) tette közzé. A kidolgozott szabályozási sztenderd (ITS) végső tervezete összehasonlítható közzétételeket ír elő arról, hogy a szektor szereplői mekkora mértékben finanszíroznak fenntartható vállalatokat és tevékenységeket, valamint, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat a bank kockázataira, illetve ezeket a kockázatokat milyen módon mérsékli. A részletes, 2022-re vonatkozó ESG információkat már az új nyilvánosságra hozatali dokumentumban kell közzétenni - írja elemzésében Barna Evelin, a KPMG tanácsadója és Vajda Péter, a KPMG szenior tanácsadója.
Soha nem látott számú tranzakció és rekord összérték jellemezte 2021-ben a vállalati felvásárlások és egyesülések piacát. Az általános pénzbőség, az alacsony kamatok, a Covid miatt elhalasztott vásárlások és a cégek átértékelődése kiváló alapot teremtett a felvásárlásoknak. De mi várható 2022-ben az emelkedő kamatok és nemzetközi bizonytalanság fényében? A kérdést Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója vizsgálja elemzésében.
Először haladta meg az 5000 milliárd dollárt a globális tranzakciós piac értéke 2021-ben – derül ki a Thomson Reuters értékeléséből. Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója szerint a vállalatok felvásárlása és egyesülése 2022-ben az ügyletek számát és értékét tekintve is tovább nőhet, annak ellenére, hogy a kamatkörnyezet várhatóan kevésbé lesz kedvező, mint eddig.
Nem tétovázott a bíró.
A negyedéves növekedés az egyik legjobb lett a tagállamok rangsorában.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megszületett a döntés.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
